Eredményes Esszéírói Pályázat
Eredményes pályázat – megjelentethető dolgozatok
Az esszéírói pályázatot rendkívül eredményesnek ítélhetjük: akár mind a 35 dolgozatot publikálni lehetne külön kiadványban, de a győztes 10 esszét, illetve esetleg hozzájuk illesztve még legalább ötöt, mindenképpen érdemes lenne megjelentetni, kiadványba szerkeszteni.
A megszületett írások igazi esszék, azaz egy-egy ilyen írás mind – Balassa Péter szavával – „kísérlet egy adott téma mint életprobléma megfogalmazására”. S valamennyinek határozott gondolatrendje van, stílusa pedig egyéni. Némi nyelvhelyességi problémáról persze beszámolhatunk… De ez – sajnos – kordivat, s amint tendenciaként tarthatjuk számon pl. az elcsépelt divatszavak használatát a médianyelv ügyében is, e dolgozatok nagyobb részére is jellemző ez a nyelvi anomália. Ezzel együtt is: a döntőbe került diákok kifejezőkészsége átlagon felüli.
Mind az írásbeli, mind a szóbeli forduló meggyőzhette a zsűrit arról, hogy a – verseny tanúsága szerint – a középiskolások körében elevenen él Szabó Magda műve. S mivel a pályázat az író három műfaját is (regény, dráma, esszé) terítékre vette, a diákokról kiderült: értési fokukon feltétlenül eljutott hozzájuk mind a regényíró, mind a drámaszerző, mind az esszéíró Szabó Magda üzenete. Sőt, többen is emlegették Szabó Magdát, a költőt is a döntő szóbeli előadása során.
Arról is meggyőzhette a bírálókat a verseny, hogy a középiskolások képesek összefüggésekben gondolkodni: az író gondolatait vonatkoztatni tudják mai világukra, közegükre. Képesek az analógiaalkotásra, képzeletben egymástól eltérő természetű jelenségek közötti hasonlóság felállítására, s absztrahálni tudnak, az általuk érzékelhető (iskolai) valóságtól elvonatkoztatni, s meglátni pl. a lázadás, a heroikusság vagy éppen az írás értelmét, lényegét; el tudják helyezni, s szervesíteni képesek saját életükbe is az író alkotásainak gondolatait, az üzenet eljutott hozzájuk, beépült, illetve jó úton vannak afelé, hogy beépüljön személyiségükbe.
A diákok tisztában vannak a gyakorlati retorikával, a döntőbe jutottak, azaz a győztesek írott és szóbeli szövegeiket egyaránt tudatosan és gondosan felépítették, azok nyelvi megalkotottsága az életkorhoz képest mintaértékű. Volt közöttük betanultnak ható szöveg is, ám a többség élő, eleven előadást tartott.
Arany Lajos
